Az ítéletek interneten történő közzététele 2007. július elsejétől kötelező. Az erről rendelkező törvény azonban több kivételt is megállapít, így például nem kell feltölteni az ítéletet akkor, ha az ügyben valamelyik ítélőtábla vagy a Legfelsőbb Bíróság nem járt el. Így viszont az ítéletek többsége, köztük közérdeklődésre számot tartó ítéletek sem ismerhetők meg.
Az igazságszolgáltatás működésének átláthatósága, ellenőrizhetősége alapvető érdek. A bíróságok jogalkalmazó tevékenységéről az ítéletek nyilvános kihirdetése és közzététele útján kaphatunk információkat.
A bírósági eljárások alapelve a nyilvánosság, ami azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokat bárki megtekintheti. Zárt tárgyalást csak törvényben meghatározott néhány esetben lehet elrendelni, magáról az ítélethirdetésről pedig még szűkebb körben lehet a nyilvánosságot kizárni.
Az ítélet egyszeri nyilvános kihirdetése a tárgyalóteremben és az ítélet szövegének interneten történő közzététele azonban nem ugyanazt a nyilvánosságot jelenti. A törvény szerint az interneten mindenki számára ingyenesen, korlátozástól mentesen kell közzétenni a határozatokat. A feltöltendő határozatok körének meghatározása viszont igen szűkre sikerült.
Gondolhatnánk, hogy a jelentősebb ügyek úgyis az ítélőtáblán vagy a Legfelsőbb Bíróságon kötnek ki, de ez nem igaz. Sok, a sajtó által is figyelemmel kísért ügy kezdődik például kerületi bíróság előtt és fejeződik be másodfokon a Fővárosi Bíróságon. Gondoljunk csak a 2006 őszén a tévé-székháznál történtekkel kapcsolatos büntetőeljárásokra.
Másrészről az igazságszolgáltatás működésének megítélését nagyban befolyásolja, hogy a jogszabályokat a különböző bíróságok egyformán értelmezik-e vagy sem. Ez pedig akkor deríthető ki, ha ismerjük az alacsonyabb szintű bíróságok magasabb fokú bíróságok elé nem kerülő döntéseit is.
Végül sok ügyfajta nem is juthat el az ítélőtáblára és a Legfelsőbb Bíróságra, mert az eljárási törvények azt kizárják. Emiatt nem ismerhetjük meg a közzétett döntésekből például a gyermekelhelyezési és a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatát, márpedig nyilvánvalóan ez is sokakat érdekel.
Ha fenn is van a keresett ítélet az interneten, a határozat megtalálása rendkívül nehéz. A törvény előírja, hogy a határozatok közötti keresés lehetőségét biztosítani kell, ezt azonban a jelenlegi megoldás csak a legminimálisabb szinten teljesíti. A keresési feltételek használhatatlanok, az eredmények ömlesztve kerülnek megjelenítésre, valamennyi dokumentumnak ugyanaz (anonim.rtf.) a neve. Konkrét ítélet keresését nehezíti továbbá, hogy ügyszámot nem lehet megadni. Aki pedig egy törvényi rendelkezés gyakorlatát szeretné keresni, az megkapja a találatok között azokat az ítéleteket is, amelyekben az ítélet átvette az ügyvéd által tévesen megjelölt törvényi hivatkozást is. A különböző cd- vagy dvd-alapú jogtárak gyakorlott használói is órákat kell, hogy eltöltsenek egy-egy ítélet megtalálásával.
A tárgyszavas keresést nehezíti, hogy a határozatokban éppen az azonosítható elemeket törölték ki, de ez teljesen helyénvaló. A nyilvános közzététel célja nem az, hogy egyes perre kényszerült személyek ügyén csámcsogni lehessen, hanem az, hogy az ítélkezés társadalmi kontrollja, a jogszabályok egységes alkalmazásának vizsgálata megvalósuljon. Az ítéletek anonimizálása szinte kivétel nélkül megfelel a követelményeknek, sőt néhány esetben túl is lőttek a célon.
Összességében elmondható, hogy a bírósági ítéletek nyilvánosságra hozatalának első szabályozása nagy lépés volt az igazságszolgáltatás társadalmi kontrollja felé, az adatvédelmi szempontokat a bíróságok messzemenőkig figyelembe veszik, de a kereshető határozatok szűk köre és a keresés nehézsége miatt a bírósági határozatok internetes gyűjteménye nem tölti be megfelelően a funkcióját.
Forrás: szuveren.hu/jog/jogkereso