Ha valaki bírósághoz fordul, hogy jogának érvényt szerezzen, jelentős bírósági költségekkel kell számolnia. Az illetéket, a szakértői díjat, a tanúk megjelenésének díját általában az előlegezi, aki pert indított. Ha a fél rossz anyagi körülmények között él, költségmentességet igényelhet a bíróságtól. Ez azonban egyre nehezebb.
Költségmentesség akkor jár, ha a fél jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el és vagyona – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs. Ha valakinek ingatlana vagy gépkocsija van, már csak a bíróság méltányosságára számíthat, pedig adott esetben a minimálbér és egy öreg autó kevés az esetleg több százezer forintos perköltség előlegezésére.
A bíróságok pedig egyre szigorúbbak. Egy ideje ugyan lehetőség van arra is, hogy a költségmentesség csak bizonyos költségek (pl. illeték vagy szakértői díj) előlegezésére szóljon, de a jogalkotó az ilyen részleges költségmentesség engedélyezésére sem határozott meg kedvezőbb feltételeket.
A lehetőségeket tovább rontja az is, hogy sokszor a per tárgyát képező vagyontárgyat is figyelembe veszik a költségmentesség elbírálásakor. Ha például valaki kölcsönadta az autóját, de azt nem kapta vissza, pereskedhet. Ha viszont a költségmentesség alkalmazásánál ezt az autót is figyelembe kell venni, akkor az könnyen a költségmentesség iránti kérelem elutasításához vezethet. Pedig könnyen belátható, hogy ez az autó a per megindításakor nem tartozik a felperes forgalomképes vagyontárgyai közé. Méltányosabb lenne, ha az ilyen vagyontárgyakat ugyan fel kellene tüntetni a költségmentességi formanyomtatványon, de azt a bíróság nem venné figyelembe, vagy a forgalmi érték feltüntetésére szolgáló rovatot ki lehetne húzni.
Forrás: szuveren.hu/jog/szegeny-jog